Hegkezelés

Amikor bőr műtéti metszés, baleset, égés, akné vagy különféle bőrfertőzések következében nem csak a felszínen sérül, kollagéntartalmú kötőszöveti rostok képződnek benne a gyógyulási folyamat részeként. Mindez hegképződéshez vezet, ami rendkívül összetett – több tényező által befolyásolt – folyamat. Így elmondhatjuk, hogy hegből nincs két egyforma.

A hegek kezelése

Hegkezelő gélek, krémek. Számtalan készítmény közül választhatunk: tartalmazhatnak hialuronsavat, szilikont, vitaminokat, gyógynövényeket, vagy akár fertőtlenítőt is.  Friss hegek kezelésére, később a heg masszírozására alkalmazhatóak, enyhén problémás hegek esetében, illetve kiegészítésképpen.

Szilikontapasz kompresszióval kiegészítve. Négyszeres funkciót lát el: védi a heget a kiszáradástól és a hőmérsékletingadozástól, a csökkenti a környező szövetek felületi feszültségét, illetve mechanikailag segíti a heg összetartását. Régi hegeknél is hatékony lehet, ám csak a kitartó kezelés hozza meg a gyümölcsét: a lapocskát legalább 3 hónapig naponta 12-18 órára kell fölhelyezni. A lehető legjobb eredményért pedig – főleg keloid esetén – érdemes akár több mint 20 órán át hordani egyhuzamban. Alternatívaként lehetséges váltásban az egyik napon szilikontapasz, a másikon pedig öt-hatszori krémezés.

Kortikoszteroid injekció: ez a hegszövetbe beadott anyag (mondhatjuk hormonnak, vagy immunszupresszánsnak) nemcsak, hogy leállítja a kórosan intenzív hegképződési folyamatokat, de általa vissza is fejlődik az addig kialakult heg. Éppen ezért óvatosan kell bánni alkalmazásával, mert könnyen atrófiába, tehát elégtelen kollagéntermelődésbe fordulhat az eredmény.  A hatás a beadást követő hetekben jelentkezik, 6 hét után látható az eredményt

Lézerterápia: a diódalézer egy 810 nm hullámhosszúságú, infravörös tartományhoz közeli fényforrás, mely az irha fibroblasztjaiban működő kulcsfontosságú enzimben (citokróm P450) nyelődik el úgy, hogy annak működését serkenti. Ez az enzim felelős a kezdeti III-as típusú kollagén I-es típusúvá történő átalakításáért a hegképződési folyamat során. A lágylézeres kezeléssel érhető el, hogy a heg jobban belesimuljon a környezetébe, puhább tapintatú legyen, színében minél inkább hasonlítson a körülötte lévő szövetekhez, mechanikailag pedig ellenállóbbá váljon.  A lézerterápia nem fájdalmas, ráadásul csak néhány percet vesz igénybe. 6 alkalmas sorozatot szoktunk ajánlani belőle, 1-3 hetes időközökkel. Az eredmény hónapok alatt alakul ki, tehát ez esetben kíméletes módon, fokozatosan avatkozunk bele a lassú hegesedési folyamatba.

Rendelőnkben mind a négyféle kezelés elérhető. Friss plasztikai hegeknél akár megelőzés céljából alkalmazzuk őket (a kortikoszteroid injekció kivételével), egy régebbi zavaró heg eredményes kezelése azonban még évekkel a kialakulás után is lehetséges. Bizonyos esetekben a heg kimetszésétől és a sebszélek újbóli, pontosabb összeillesztésétől, valamint azok plasztikai varratokkal való ismételt rögzítésétől várható a legnagyobb javulás, amely beavatkozás után intenzívebben alkalmazzuk a fenti eljárásokat.

A hegképződés folyamata

1. Gyulladásos szakasz: 1- 4. nap. Ekkor tisztul a seb. Miután a vérlemezkék a környező kollagénnel elzárták a megnyílt ereket, a heget kitölti a véralvadék, és megkezdődik a fehérvérsejtek odavándorlása. Ezzel együtt duzzanat, enyhe fájdalom és melegérzet jár együtt – ez a gyulladás –, ami a vérlemezkékből felszabaduló kémiai anyagok miatt történik. 

2. Sarjadási szakasz: 4-10. nap. Ekkor kezdenek el képződni az új szövetek, amelyek a keletkezett szövethiányt pótolják.  Pótlódik a hám és az irha anyaga is, beereződik. Ez még egy éretlen szerkezetű szöveti állomány: a sebet csak korlátozottan tartja össze, nem tudja ellátni még a bőr teljes védelmi feladatát. Ekkor kezdenek termelődni a sejten kívüli mátrix alkotói is: a kollagén, a bőrfiatalításban is használatos hialuronsav és a fibronektin.

3. Differenciálódási szakasz: a 10. napon kezdődik, és akár egy évnél is tovább tart.  Az új erek képződése lassan befejeződik, egy részük fel is szívódik. A pirosság elhalványul, a heg összehúzódik, mérete csökken. A sérülés helyén új, ép szövetrendszer jön létre, az adott bőrterületen új kollagén képződik. A kezdeti III-as típusú kollagén mechanikailag ellenállóbb, I-es típusúvá alakul át. Ez alatt az időszak alatt a sejten kívüli állomány folyamatosan változik, ezzel együtt a heg képe is. Ideális esetben a végeredmény egy vonalszerű, puha tapintatú, bőr szintjében lévő, halvány heg.

A plasztikai sebészetben például már a metszések megtervezésekor különös figyelmet szentelünk annak, hogy a hegek minél esztétikusabbak legyenek. Amikor azonban más okból sérül a bőr, esetleg a folyamat során komplikáció lép fel, fennállhat a hegképződési zavar kockázata.

A hegképződés zavarai

A fent leírt folyamatokat számtalan tényező befolyásolhatja. A seb keletkezésének a körülményei, az esetleges fertőződés, az elhelyezkedés, a bőrtípus, a genetikai adottságok, az életkor, a táplálkozás, a dohányzás, a rossz vérkeringés, az immunrendszer állapota, a fennálló alapbetegségek (például cukorbetegség, véralvadási zavarok vagy kötőszöveti betegségek), illetve gyógyszerek is hatással lehetnek a hegképződésre.

Keloidos heg

Az irha rostos szövetállományát alkotó, kollagént kiválasztó fibroblaszt sejtek túlszaporodásának eredménye. Gyakorlatilag egy hegdaganat.  Ez a heg a bőr síkjából kiemelkedő, az eredeti sérülésnél jóval kiterjedtebb, lilás-vöröses színű, viszkető növedék. Gyakoribb a pubertáskorúak, fiatal felnőttek, illetve pigmentáltabb bőrszínű egyének esetében, illetve a dekoltázs területén ejtett sebeknél.

Hipertrófiás heg

Ebben az esetben a heg a bőr síkjából elődomborodik, megvastagodik, esetleg köteges tapintatú – de az eredeti vágás, sérülés területét nem haladja meg. Két éven belül még visszahúzódhat. Gyakrabban alakul ki a feszülésnek kitett hegből. 

Atrófiás heg

Ekkor a sérülés helyén elégtelen a kollagéntermelődés, ennek következtében a heg kissé széthúzódik, besüpped, és mechanikailag sem lesz olyan rugalmas, mint a normál hegszövet.

Címkék: